Kettőhatvankettő.

Kuty... bocs. Korcs ügy update. Tegnap kedvenc kis girnyómat már nem csak anyuka hozta sétáltatni, lehozta magával bikucit is fenyítésképpen, aki gondolom a férje, mert gyereknek túl öreg volt. Őróla annyit, hogy nálam 1 fejjel kisebb, szoláriumban szénné égett, női heggesztő napszemcsit (igen, szemcsit) hord, és a lába kb. olyan vastag mint nekem az alkarom. No amikor megláttak akkor asszony mutogatott rám ujjal, hogy az e ott, az szót be. Bikucin láttam hogy készülne keménykedni, majd miután felmérte a helyzetet és rájött, hogy rólam van szó, nem a közelben ácsorgó 12 éves bicós ismerősömről, csak annyit mondott anyunak, hogy hagyjad, nem éri meg... De valahogy erre számítottam. A korcs most vissza volt fogva, de vicsorgott amikor meglátott... pofán lesz ez még bszva, az tuti. Utána előre fog köszönni. Anyu és bikuci is.