Százharminc - Csudajó.

Köszöntöm nyájas olvasóimat. Szoktak így kezdődni könyvek. Elgondolkoztatok már azon, hogy mi az a nyájas? Vagy én vagyok síkhülye és nem tudom, vagy nincs ilyen szó, és akkor nem tudom hogy honnan tudom, és síkhülye vagyok. Megnéztem gugliban, van ilyen szó. Lehet, hogy nyálasat jelent, ésezzel azt akarja kifejezni, hogy az olvasó annyira várja már a könyvet, amit sok várakozás után megvett, hogy a nyála is kicsordul örömében, a könnye helyett. Vagy régen csak a subás, nagykabátos parasztok (copyright by Marci) olvastak könyvet, akiknek ugyebár nyája volt, és innen ered a név. Amúgy nemtom. Ha valaki tudja, ossza már meg velem legyenszíves, mert idegesít ez a szó.
Egyébiránt ma csudajó (ez a szó is idegesít) napom volt. Többek között azért, mert véget ért az őrület (karátsony), és mivel minden rokon nálunk őrjöngött, egy csomó kaját hoztak. A kaja szó többnyire sütit takar. Van itt finom szomszéd féle lekváros piskóta (személyes kedvencem), keresztanyu féle túrós süti (most ettem először, máris személyes kedvenc lett), meg mindenféle beazonosíthatatlan rokon által itthagyott cucc (tortaszerűségek, sajtos virslis tekercs, tengernyi hal, szálkamentes halrudacska a kényes pocómnak, meg hasonlók..). Úgyhogy most mizantrópia kicsit félretéve, erőt gyűjtök az újévhez. Meg amiatt is jó napom volt, hogy végre jó napom volt. Ennek és a karátsonynak az örömére (meg mivel úgy látom tetszett is, legalábbis két embernek) kaptok egy kis bónusz Queen-t. Mert jó napom volt. Jó napot.