Huszonkettedik - Szavaztam

Voltam szavazni. Gyakorlatilag 3 perc alatt sikerült kiborítanom az egész pártbizottságot.
Az egész kezdődött azzal, hogy amikor begurultam bicóval az iskola kapuján, egyből elkapott egy "igen, MSZMP" jelvényes öreg, aki valamiféle iskolagondnok lehetett, mivel egyből habzó szájjal nekemugrott, hogy itt bizony nem fogom a biciklit lekötni. Mondom neki, dehogynem. Míg vergődött, vidáman leláncoltam kedvenc paripámat egy bizalomgerjesztő vastagságú acélcsőhöz. Ekkor mondja, hogy vigyem innen. Mondom neki, szedje le... nemigaz, hogy 10 percet nem bír ki. Mérges lett. Megnyugtattam, hogy ne aggódjon, nekem is Horn Gyula a példaképem. Derültség ült ki az arcára. Majd:
Öreg: ez megnyugtató, és miért ő a példaképed?
Én: mivel én is azt szeretném csinálni mint ő.
Öreg: szeretnél politikus lenni?
Én: nem, csak én is szeretnék belelőni a tüntetőkbe...
Vörös fejjel elrohant panaszkodni valakinek. 1:0. Nem vártam meg, míg visszatér, vidám hangulatban léptem be az iskolába. Rövid kérdezősködés után megleltem a körzetem. Belépek, látom a zsűrit. Ha jól emlékszem 7 ember volt benn, ezek közül 6-on valami feltűnő helyen vörös szín (sál, nyakkendő), ill. a szokásos MSZMP kitűző. Öröm és boldogság. Kezdjük. Először is egy nagy 'dícsértessékkel' köszöntem be, ezzel meglepve a bennt ülőket. Megkérdeztem, ez itt a zsűri? Semmi mosoly, reakció. Tökéletes. Kérdem újra, itt kell szavaznom? Igen. Kb. így zajlott:
Dani: mit kell csinálnom?
Zsűri: válassza ki, melyik a legszimpatikusabb párt, és jelölje be.
D: (hangos kacaj) Szimpatikus párt?? Emberek szoktak szimpatikusak lenni egymásnak, nem politikusok vagy pártok...
Zs: rendben, csak jelölje be.
D: (előveszem az MSZMP-s zsákmánytollat)
Zs: használja kérem a fülkében lévő tollat.
D: miért abban más tinta van?
Zs: nem, csak az azért van ott.
D: nekem jó a sajátom. MSZP-s.
Zs: (nyugodtabb hangon) rendben, csak csinálja.
D: (dúdolva az Internacionálét, majd a Szovjet himnuszt, hatalmas X-et tettem a Fideszre)
Felemeltem a lapot, és megmutattam a zsűrinek. Az arcokon jól látható idegesség, feszültség, felháborodottság. - Így jó?
Zs: (gúnyosan) nagyon jó, tegye bele az urnába.
D: itt nincs urna. Az a temetőkben és a ravatalozókban van. Itt csak két dobozt látok. Melyikbe insertáljam?
Zs: (még mindig gúnyosan) Amelyikbe tetszik.
Papír bedob, húzás az ajtó fele, de hopp, elfelejtettem elköszönni:
D: zdrasztvutyje, tovaris. (nembaj, ha nem azt jelenti.)
Általános közfelháborodás. De már nem voltam ott. Kiérek, látom a gondnok a bicómat buzerálja. Odamegyek, köszönök, és megkérdem:
D: mondja elvtárs, nem tudja, hol lehet itt a környéken pufajkát bérelni? Vagy hol lehet a nemzetőrséghez csatlakozni?
Amit mondott nem írom le. Lehet, hogy gyerekek is olvassák.
No, ez lett volna a szavazásom. Kár, hogy nem rendeznek hetente...