Első.

Üdv mindenkinek. Érdekes kezdés ez, mivel senki nem fogja olvasni. Remélem. Na mindegy. Elindítottam első és utolsó blogomat. Köszönet Marci barátomnak, aki blogján felbuzdulva találtam ki, hogy én is fogok, és Dorkának, aki elmondta, hogy hol kell. Szal tökjó. Nem is tudom mit fogok ide írogatni. A mindennapjaimat nem, mert az nem tartozik senkire, és amúgy is uncsi. Egyelőre szerintem csak a profilomat fogom buzerálni, meg megismerkedek a rendszerrel, utána jöhet a blogolás. Ami szerintem tök hülye szó. És hülyén is hangzik. Na, ennyit mára egyelőre.
Mégse.

A mai nappal rájöttem, hogy az emberek hülyék. Egész nap verőfényes sunshine, vasárnap, 10 fok kánikula, tökéletes bringás idő, erre mit csinál minden hülye? Plázáznak a családdal... Apu, anyu, gyerekek, ahogy azt kell. Ahelyett, hogy elmennének kirándulni egyet, bemennek az első plázába és verik a nyálukat mindenre. Mert nem képesek feltalálni magukat. Magam előtt látom a szitut, ahogy reggel fölkelnek, kinéznek az ablakon, mire apu így szól: na, család, tök fasza idő van nehogymá itthon rohadjunk. Menjünk el a mammutárkádpólusdunaplázatetszésszerintbehelyettesíthetőbe... Ok, apu kaja után megyünk. Nem, nem, majd kajálunk ott a mekiben. Ok, hajrá! Welcome to the buta emberek világában.